Svájci emlékek

Elővettem pár nyári képet, amiket Svájcban fényképeztem. Nem vagyok egy nagy tájképkészítő, ezek inkább emlék képek. Állvány nem volt nálam, sőt egyes képek a kábelvasútról készültek, így nem is lehetnek tűélesek.

Nem vagyok híve a túlzott HDR-nek sem, ezeknél a képeknél mégis alkalmaztam ezt a technikát.

Engelberg és Tiltis között a kábelvasútról lőve


Szintén a kábelvasútról készítettem


Ezt pedig már Tiltisben lőttem

Sigma 17-70

Ha olcsó, jó átfogású, elfogadható minőségű és átlagos hobbi felhasználásra szánt mindenes objektívet keresel, akkor nem kell tovább olvasnod a cikket. Fogd a pénztárcádat és irány a bolt! :)

Sigma 17-70 F2.8-4.5 DC MACRO

Több mint egy éve használom a címben említett Sigma 17-70 F2.8-4.5 DC MACRO objektívet. Ez idő alatt többször is változott a véleményem vele kapcsolatban. Az első benyomások nagyon jók voltak. Tetszett a kit objektívhez képest masszív felépítése, nagyobb átfogása, jobb fényereje és szebb képe. Aztán később, valószínűleg a Canon 50mm f1.8 II és a Canon 70-200 f4/L USM objektívjeim sűrű használata miatt, nem éreztem már olyan szépnek a képét. Persze itt meg kell említeni, hogy ez utóbbi két lencse átlagon felüli képminőséggel bír. A Sigma nem tud hozzájuk hasonló részletgazdag képet produkálni. Ezután hónapokig várta a szekrényben pihenve, hogy újra felfedezzem a benne rejlő lehetőségeket.
Tavaly decemberben hirtelen felindulásból tesztelni kezdtem és megpróbáltam korábbi előítéleteimet alátámasztani, hogy nyugodt szívvel adhassam fel a hirdetést valamelyik fotós fórumon. A teszt közben azonban rájöttem, hogy a Sigmának is megvannak a maga erősségei, amikkel viszont a másik két objektív nem tudja felvenni a versenyt. Ez pedig a rugalmassága és a legtöbb helyzetben való helytállása (ez utóbbit riportfotózással is sikerült alátámasztani). A 17mm-től 70mm-ig terjedő zoomátfogása hihetetlenül kényelmes és rendkívül jól használható a mindennapokban. Ha szűkség lenne a fényerőre, akkor nagylátószög állásban f2.8-ig tudjuk a blendét kinyitni. Bár fényereje a gyújtótávolság növelésével hamar lecsökken, 50mm-en még mindig lehetőség van f4.0-s rekeszt használni.
Korábban említettem, hogy kevésbé részletgazdag, mint az 50mm 1.8-as objektívem. Ez igaz, azonban ez csak bizonyos képeknél és csak 100%-os nagyításban észrevehető, sőt f8-re rekeszelve már szinte alig észrevehető a különbség.
Hozzá kell még tennem, hogy mindezt egy 10 megapixeles szenzorral rendelkező gép esetében kell érteni (ilyen a Canon EOS 400D is, amit én is használok). Gyanítom, hogy egy 15 megapixeles gépen már kevésbé állna helyt (ki kellene próbálni).

Összegyűjtöttem az általam tapasztalt erősségeit és gyengeségeit

Pozitívumok
• Olcsó (a cikk írásának idején bruttó bolti ára 70.000Ft alatt van)
• Nagylátószög esetén jó fényerő
• Aberrációktól mentes kép
• Jó anyagminőség
• Nyitott blendével is használható (persze rekeszelve szebb a képe)
• Nagyon jó átfogása igazi mindenessé teszi (mondhatnám utazó zoomnak is)
• A belső fókuszállításnak köszönhetően a szűrők használata könnyű (nem forog a frontlencse)
• Jó közelpont (0.2m)
• Ár/érték aránya miatt erősen ajánlott objektív

Negatívumok
• AF hangos és kevés fényben kevésbé megbízható
• 72mm-es szűrőméret (a hozzá vásárolt szűrőket kevés objektívvel lehet megosztani és az ekkora méretű szűrők nem olcsók)
• Full frame vázon nem használható
• Ne várjunk tőle pengeéles képeket (éles képeket csinál, de nem ér egy fix 50-es objektív képminőségének közelébe)

Ezzel az objektívvel készült képeim
(update 2011. 09. 23: sajnos a flickr előfizetésem lejárt, így a fotók már nem láthatóak)

Korábban írtam már, és most is tartom azt a véleményemet, hogy hasonló célra ennél lényegesen jobb objektívet csak többszörös áron lehet kapni (legalábbis Canon vázra). Így akik kisebb költségvetésből gazdálkodnak, azoknak ez egy nagyon jó választás lehet.

Igény esetén tehetek fel teljes felbontású tesztképeket is.

Ha valaki nagy méretben akar gyönyörködni az objektívban, az itt élheti ki magát. :)
Részletes angol nyelvű teszt itt érhető el.

u.i.: Néha nem árt megnézni, hogy a látogatók milyen keresőszavak használatával landolnak az oldalon. Ez a cikk a „sigma 17-70” keresőszó napi többszöri előfordulása miatt készült. Így talán hasznos lehet azoknak, akik objektív vásárlás előtt állnak.

Normafa

Régóta szerettem volna már igazi havas, kékórás, ködös tájképet. Ma megkaptam. :)
H. Tamással ma kimentünk Normafára, hogy kihasználjuk ezt a szép időt. A http://bluhour.com-on megnéztük, hogy mikor van kékóra, majd ennek megfelelően 16:30-kor találkoztunk a Moszkva téren.

Egy ilyen fotózáshoz nem árt jól beöltözni, mert nem nagyon lehet koncentrálni, ha az ember fázik. Nem árt továbbá, ha van egy jó állványunk és egy zacskó, amit rá lehet húzni a gépre, hogy ne ázzon el. A kékóra miatt zseblámpát is vittünk magunkkal.

Lezajlott a fotós találkozó

Tegnap lezajlott az eddigi legnagyobb létszámú, magyar flickr találkozó. Mondhatnám magyar amatőrfotós találkozónak is. Ami miatt mégis érdemes a flickr-t megemlíteni az azért van, mert a résztvevők többsége ezen az oldalon osztja meg fotóit a nagyvilággal, és itt szerveződött közösségbe.

Majdnem mindenki, aki a Várban velünk volt.

A mostani találkozó résztvevőinek pontos létszámát nem tudom megmondani, mert a programok között jöttek és mentek az emberek. Ha tippelnem kellene, akkor 50 főt mondanék.

A "_" helyekre a következő betűk közül lehet választani: Sz, L, K, P, G, N. A helyes megfejtőből még lehet jó fotós. :)

A találkozó programja a következő volt:

1. Érkezés
2. Séta, betűjáték, séta (majd megfagyás :) )
3. Kötetlen beszélgetés és felmelegedés a Gödör klubban.
4. Fotózás, retusálás és beszélgetés az Artwork fotó stúdióban. Köszönet Baumgartner Viktornak a szervezésért!
5. fakultatív jelleggel további beülős, beszélgetős lehetőség. Útközben Operabál fotózás.

Tucatnyi fotós a stúdióban. :)

Köszi mindenkinek, aki eljött! :)

Operabál

Ma teljesen véletélenül belefutottunk az Operabálba. Ha már belefutottunk, fotóztunk is. És ha már fotóztunk...

Mágnesként vonzotta a sajtót


Kiszel Tünde személyesen

Ha nem baj, Zámbó Árpival már inkább nem sokkolok. Persze, ha igény van rá... :)

Jajj, mit fogok én ezért kapni. :D

Profi derítőlap használat

Ebben a postban Steve Thornton egy videóját szeretném veletek megosztani. Steve előszeretettel használ derítőlapokat, persze, ha szűkséges, akkor előveszi a vakukat is. De ő nem az a tipikus strobistos figura. :)

Az alábbi videó kicsit reklám szagú, azért talán páran érdekesenek találjátok majd.

Shooting on Location

Vagyis nem műtermi, hanem valami egyéb helyszínen megrendezett fotózás.
H. Tamással már egy ideje terveztük, hogy megyünk valamerre modellel fotózni, de egész mostanáig ez nem valósult meg. Mind a ketten lelkes strobist olvasók vagyunk, így nagyon vártuk már az alkalmat, hogy egy rakás vakuval belecsapjunk a tutiba. (És azért jobb többen összeállni, mert akkor a felszerelések is összeadódnak – lásd több vaku.)

Szerencsék volt, mert amellett, hogy a modellünk szép volt, még értette is a dolgát. Zsaklin nem csak modellkedéssel foglalkozik, hanem profi fotós is, a szó legszorosabb értelmében.

A mai nap tanulságait pár pontban foglaltam össze.

1. Hogyan szervezzünk meg egy ilyen fotózást?

Először ki kell találni, hogy mit is akarunk kihozni az egészből. Koncepció nélkül nem érdemes belevágni a dologba. Téma, hangulat, világítás/fények, helyszín, színek, kompozíciók.
Ha az ötletek megvannak, akkor találni kell hozzá egy helyszínt és egy lelkes leányzót. A szervezés azonban pontos és aprólékos kell, hogy legyen. A helyszínen terepszemlét kell tartani még a fotózás előtt, mert amikor a modell már velünk van, akkor nem jó dolog az ő idejét (is) rabolni. Nem beszélve arról, hogy sokkal jobb benyomást keltünk, ha egyből magabiztosan tudunk dolgozni az adott helyszínen.

Minden részletet beszéljünk le a modellünkkel (lásd még 2. pont). Érdemes 3-4-5 váltás ruhát hozatni, amik színben és fazonban is eltérőek. Egy helyszínhez ugyanis nagyjából ki lehet pipálni egy ruhakombinációt, és azt már nem érdemes máshol elsütni, különben unalmasak lehetnek a képek. Azonban nem csak a ruhák, hanem a kiegészítők is fontosak. Sapkák, sálak, táskák, ékszerek, hajba valók. Ezekből érdemes hozatni párat. Azzal számoljunk, hogy ennyi cucc csak egy nagy táskába fér bele, amivel nem jó sétáltatni a modellt túl messzire (segítsünk neki ;) ), mert elfárad mire a fotózás megkezdődik.

2. Tiszta játék

Bár inkább az első ponthoz tartozna, mégis külön részt szentelek ennek a dolognak.
Fontos, hogy a modellel még a fotózás előtt megbeszéljük, hogy ki mit fog profitálni a fotózás alkalmával. Mik az elvárások és ki mit szeretne magáénak tudni, illetve felhasználni. Ebből nem szabad, hogy félreértés legyen.

3. Helyszín

Az érdekes helyszínek feldobják a fotókat. Ne sajnáljuk az időt arra, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbbet. Mivel a helyszín legtöbbször a fények tekintetében és a háttér szempontjából fontos, ezért ezekre külön figyeljünk. Próbáljuk meg jól kihasználni a hely adottságait azáltal, hogy olyan fotókat készítünk, amikre máshol nem lenne lehetőségünk. Kísérletezzünk bátran!

4. Világítás

Ha kis költségvetésből gazdálkodunk, akkor szinte biztos, hogy rendszervakukat fogunk magunkkal vinni. Ezek ugyanis a műtermi vakuk töredékébe kerülnek és sokkal mobilabbak. Persze cserébe kell némi kompromisszumot kötni. Fontos, hogy a vakukhoz legyen elegendő és feltöltött akkumulátorunk, illetve nagyon hasznos tud lenni az állvány és az ernyő is. A vakukat ki-ki ízlése szerint elsütheti (rádiós kioldás, optikai kioldás, kábeles móka). Mi fényre villantottuk el őket. (Ez sajnos nem a legjobb megoldás, mert a slave vakuk nem mindig látják a villantást.)

Mivel a világítás fogja a képünk karakterét meghatározni, így arra különös figyelmet kell fordítani. Érdemes kipróbálni több beállítást.

Nem az objektív koszos, hanem esett a hó.

5. Vigyázzunk a felszerelésre!

Ilyen fotózások alkalmával a felszerelésünk fokozott veszélynek van kitéve. Az állványokat könnyű felborítani, így a vakuk könnyen megsérülhetnek, illetve a por és a pára sem használ a érzékeny eszközeinknek.
A mai fotózáson a Sigma obim kibukfencezett a táskából, majd egy tégla érintésével a 2cm-es porba esett. Nem voltam éppen boldog az esettől. Bár nagyot nem esett, max. 30 centit, mégis ijesztő látvány volt. Ezután a gépemnek is sikerült kapnia a porból, mert figyelmetlen voltam. A Nikon vakumhoz használt optikai kioldó pedig egy olyan képnél sérült meg, amin a modell az állványt kézben tartva ugrott a magasba. Szóval, nagyon könnyű leamortizálni a cuccainkat. Emellett soha ne hagyjuk őrizetlenül a holminkat.
Tessenek a kedves blog olvasók jobban vigyázni, mint azt ma én tettem!

6. Instrukciók

A modellnek folyamatosan szűksége van a visszajelzésekre. Mit csinál jól, mit rosszul és mi lenne jobb másként. Ezekre kell odafigyelnünk, hiszen mi állunk a kamera mögött, mi látjuk a frankót. (Meg elvileg a fotós szeretne valamit kifejezni a képekkel, nemde? :) )
Érdemes néha a képeket is megmutatni neki, hiszen mi is kaphatunk feebback-et, ami hasznos lehet a további képekhez.

A modell Strammer Zsaklin volt. Köszönet neki az együttműködésért! :)

A kép, ami egy sálba került

A következő képnél nem sok tennivalóm volt, így nem az én érdemem, ha esetleg jó lett. Az ételeket stylist rendezte össze, a fényeket pedig profi fotós állította be. Én csak az expó gombot nyomtam meg miután minden a helyére került. Így könnyű, nem? :)

A poén, hogy a végén meg lehetett enni, de én nem szeretem a halat. :)

És, hogy ez miért került egy sálba? Mert balfék vagyok és ottmaradt a stúdióban. Vagyis jobb esetben ott, mert akkor még előkerülhet.

Ha rákattintotok a képre, akkor megnyílik a flickr-en, ahol be is jelöltem a fényforrások helyét. A képet a Canon 70-200-zal lőttem 13-as blendével, ISO 100-on.

Pár ételfotós műhelytitok

K: Hogyan csináljunk olyan levest, amiből kikandikál a tartalom (vagyis nem száll le az aljára)?
V: A tányér aljába grízből és vízből készítehetünk egy réteget, amire annak megszilárdulása után ráönthetjük a levest és a tartalma biztosan ki fog látszani a tálból. Ha a leves túl átlátszó, akkor zselatint is használhatunk.

K: A kóla mitől olyan szép aranyszínű?
V: Higítva van. (Meg a kávé is.)

K: A kávé mitől gőzölög egy több órás fotózáson keresztül?
V: Szárazjeget használnak vagy a háttérben vízforraló adja a gőzt vagy utólag tették oda (ez ritkább).

K: A kávé mitől hullámzik?
V: Az asszisztens kopogtatja az asztalt. (Nyilván nem expó közben, mert akkor ugrik az élesség.)

K: A sör habja mitől nem esik össze?
V: Borotvahabból van.

K: Mi van, ha egy étel kiszárad fotózás közben?
V: Olajjal bekenik,majd felitatják az olajat, hogy ne álljon rajta.

K: A fagyi és a jégkocka miért nem olvadnak el több órás fotózáson?
V: Mert műanyagból vannak.

K: Buborékos italt hogyan tegyünk még bubisabbá?
V: Szórjunk bele egy kis sót.

És a végére egy kis reklám. Ennek a fotósulinak az egyik óráján készült a kép: digitalisfototanfolyam.hu. Abszolút korrekt csapat, csak ajánlani tudom őket.

Fotóstalálkozó bővebb információk

Örülök, hogy több, mint 40-en mondtátok biztosra (innét és a flickr-ről egyaránt), hogy tudtok jönni. Nyilván ez a szám változhat és tutira lesz, akinek mégsem lesz jó, és olyan is akinek mégis.

A szavazáson 16:27 arányban a sétálós fotózás nyert. Mivel az időjárástól meglehetősen függünk, ezért úgy döntöttünk, hogy most nem megyünk messzire. Hiszem, hogy egy jó társasággal a legbanálisabb helyszínen is jól érezhetjük magunkat, így a sokak számára jól megközelíthető Budai vár lesz a célpont.

Találkozó február 21-én, szombaton 13:30-kor a Dísz téren.

Aki jön, az lehetőleg oldja meg az ebédet indulás előtt vagy hozzon magával valami kaját. Napnyugta 16:26-kor lesz, kék órával együtt pedig kb. negyed hatig lehet fotózni (állvánnyal és/vagy vakuval). Ez rengeteg idő, de akinek ez sem lenne elég, annak még mindig adott ezután egy opcionális beülős móka a csapat lelkesebbik felével. Ez utóbbi nem lesz megszervezve, mivel totál kiszámíthatatlan az érdeklődők száma (és mivel opcionális, az is lehet, hogy nem lesz ilyen).

Akinek kedve van, az még mindig jelezheti részvételi szándékát.

Ha valaki azért nem akar jönni, mert úgy érzi, hogy a gépe ide nem elég, az téved. Ez fotóstalálkozó, nem sznobtalálkozó. ;)

Ezen post tartalma nyugodtan terjeszthető. ;)

Háttérkép lányoknak

Avagy egy kis tavaszváró

Tesómtól kaptam 25 különböző színű kartont (méretben valahol A4 és A3 kötött vannak), amiket remekül lehet használni kisebb témákhoz háttérnek. A konyhában pont van egy növény, ami most először virágzik azután, hogy pár éve idekerült (persze mikor a virágárustól megvettük akkor épp volt virága). Ekkor jött az ötlet, hogy csinálhatnék egy csajos háttérképet.

Be kell valljam, az efféle képek nem az én stílusom, de néha jó egy kicsit a változatosság. :)

Aki tényleg szeretné háttérképnek használni az innét tudja letölteni 1280x800-as felbontásban.

Így készült

Balról villanjkörte, mint fő fényforrás, aminek pausszal vettem vissza a fényerejéből, bal alulról, pedig egy Nikon SB-25-tel 1/64-ed fényerővel megvilágítva a háttér. Mester vaku a Canon 580EX II volt, de az nem játszik szerepet a világításban (csak elvillantotta a másik kettőt).

A képet a Canon 70-200 f4/L objektívvel készítettem 200mm-en, 5-ös blendével, ISO 100-on, állványról. A záridő a vakuk miatt lényegtelen.

A karton természetesen sokkal sötétebb a valóságban és nem is színátmenetes. A képen látható világosítást és átmenetet a hátteret megvilágító vakuval értem el. Talán egy kicsit sikerült égkék színt varázsolni neki.

LIME

Learn Motivate Inspitre and Expirience vagyis Tanulj, motiválj, inspirálj és tapasztalj! Ez a jelmondata a Bert Stephani és Pieter Van Impe nevű belga fotósok internetes oldalának (http://www.squeezethelime.com/), melyhez mára már egy komolyabb közösség is tartozik. Bert és Pieter heti rendszerességgel jelentkezik podcast-tal és videós kiadással, melyben a munkájuk során szerzett tapasztalatokat próbálják meg átadni az érdeklődőknek. Emelett workshop-okat és fotós napokat is szerveznek. És szívesen mennének más országokba is, ha van aki megszervezi nekik. (Adott esetben el lehetne őket hívni, de az fizetős lenne, így azt jól át kellene gondolni. Ha lenne komoly segítség, akkor bele lehetne vágni.)
Bert korábban egy saját videó sorozattal próbálkozott, mely szintén nagyon hasznos és a Confessions of a Photographer címet viseli.

Én kb. 2 hete akadtam rájuk, és azóta lelkesen hallgatom, nézem és olvasom őket. Sajnos ez megint azoknak lesz hasznos, akik beszélik az angol nyelvet, de talán a többieket is bátorítja egy kis nyelvtanulásra. A videók egyébként angol nélkül is érthetőek, szerintem. Szóval, érdemes vetni rájuk egy pillantást.

Ízelítőnek itt van pár videójuk:

Fotós találkozó

Volt egy olyan ígéretem, hogy ha lesz valami fotós találkozó, akkor írok ide is, hátha érdekel valakit a dolog.

A flickr-en rendszertelenül, de kb. havonta, kéthavonta van valami kisebb/nagyobb összejövetel, és most is felmerült az igény egy ilyesfajta találkozóra.

A lényeg:

Február 21-én lesz a meeting Budapesten. Jelenleg szavazást indítottam, hogy beülős, beszélgetős vagy sétálós, fotózós dologra van e nagyobb igény. Szavazni február 10. 23:59-ig lehet. Kérlek benneteket, hogy csak az szavazzon, aki tutira tud jönni, mert a létszám megállapítása egy beülős móka esetén elég kritikus (és egy bizonyos létszám fölött nem működő dolog). Rossz idő esetén még mindig adott a beülős lehetőség, de akkor spontán jelleggel, és élek azzal a naív feltételezéssel, hogy akkor jóval kevesebb emberrel kell számolnom.

És itt lehet szavazni.

További részletek a szavazás lezárása után.

---

Egy RSS olvasótól jól jönne valami feedback, hogy megy e rendesen a dolog, mert most migráltam google accountra a feedburner-nél. Egy komment lenne a legtutibb. Előre is köszi!

Az off-camera flash csodás világa

Most, hogy két rendszervakum van és tudok kamerától távol is villantani (és még mobil is vagyok), egy teljesen új világ nyílt meg előttem. Hihetetlen mennyi új lehetőség van csupán abban, hogy nem a gépről vakuzok.

Ma tesómmal elmentünk fotózni egy elhagyatatott helyre, itthon a szülővárosomban, Nagyatádon. Nagyon szép felhők voltak, nem hagyhattuk ki. Igyekeztünk jól időzíteni, hogy a kékórát elkapjuk.

A lent látható képehez egy Nikon SB-25-ös vakut használtam optikai slave kioldóval egy lámpaállványon. A mester vaku a Canon SpeedLight 580EX II volt, de nem játszik szerepet a világításban. Semmiféle fénymódosítot nem használtam (az ernyő ki volt zárva a szél miatt).

És egy ráadás kép (ráadásképp), ami nem sikerült tökéletesre, de itt látszik, hogy hogyan lehet játszani a rimm light-tal, vagyis az ellenfénnyel/élfénnyel. Itt a vázon a Canon SpeedLight 580EX II vakum volt a fő fényforrás és a Nikon SB-25 szolgáltatta az ellenfényt.

Próbálkozások 1 fényforrással

Ígértem, hogy ha vége a vizsgáimnak, akkor kínozlak majd benneteket a világítási kísérleteimmel. :) Hát, íme itt az első próbálkozás.

Lassan két hete vettem egy filmes vázakhoz készített, használt Nikon SB-25-ös vakut, amihez a héten sikerült szereznem egy optikai slave kioldót is, így már a fények tekintetében is mobil vagyok.

Az alábbi pár képnél csak 1 vakut használtam és semmi mást. Persze egy derítőlap jól jött volna, de így legalább látszik, hogy mit lehet kihozni csupán egyetlen fényforrásból.

Modell: dr. Komári Ágnes


Modell: dr. Komári Ágnes és cicája, Kulu


A fenti fotók beállítása.
Az első képnél annyi a különbség, hogy Ági a vaku felé fordult és csak a fejét fordította a kamera felé.